Translations:Handbook:AMD64/Installation/Networking/2/hu

From Gentoo Wiki
Jump to:navigation Jump to:search
Handbook:AMD64 kézikönyv
A Gentoo Linux telepítése
A telepítésről
Telepítőképfájl kiválasztása
Hálózat beállítása
Adathordozók előkészítése
Fokozat (stage) fájl
Alaprendszer telepítése
Kernel beállítása
Rendszer beállítása
Eszközök telepítése
Bootloader beállítása
Telepítés véglegesítése
Munka a Gentoo rendszerrel
Portage bemutatása
USE jelölőzászlók
Portage tulajdonságai
Init-szkript rendszer
Környezeti változók
Munka a Portage szoftvercsomag-kezelővel
Fájlok és könyvtárak
Változók
Szoftverágak keverése
További eszközök
Egyéni szoftvercsomag-tárolóhely
Fejlett funkciók
Hálózat beállítása OpenRC init-rendszeren
Munka elkezdése
Fejlett beállítások
Moduláris hálózat
Vezeték nélküli (Wi-Fi)
Funkcionalitás hozzáadása
Dinamikus menedzsment


Automatikusan megtörténő hálózati beállítás

Talán már ebben a pillanatban önmagától működik a hálózat?

Ha az Gentoo operációs rendszer IPv6-útválasztóval vagy DHCP-kiszolgálóval csatlakozik az Ethernet-hálózathoz, akkor nagyon valószínű, hogy a Gentoo operációs rendszer hálózata automatikusan be lett állítva. Ha nincs szükség további speciális beállításra, akkor innentől kezdve tesztelhető az internetkapcsolat.

DHCP használata

A DHCP (Dynamic Host Configuration Protocol) segít a hálózat beállításában, és automatikusan beállíthat számos paramétert, beleértve az IP-címet, hálózati maszkot, útvonalakat, DNS-kiszolgálókat, NTP-kiszolgálókat, stb.

A DHCP protokoll a tervezéséből adódóan megköveteli, hogy a DHCP-szerver ugyanazon a Layer 2 (Ethernet) szegmensen fusson, mint a bérletet kérő DHCP-kliens. A DHCP protokollt gyakran használják RFC1918 (privát) hálózatokban, de arra is használják, hogy vele nyilvános IP-információkat kérjenek le az internetszolgáltatóktól.

Tip
A hivatalos Gentoo bootolható Live ISO adathordozója induláskor automatikusan elindítja a dhcpcd szoftvert (tehát maga a szolgáltatás automatikusan elindul a rendszerindításkor). Ez a viselkedés letiltható, ha hozzáadja a nodhcp argumentumot a bootolható Live ISO adathordozó kernel parancssorához.

Amennyiben valamilyen oknál fogva még nem fut a dhcpcd szolgáltatás, akkor elindítható a enp1s0 hálókártyán a következő parancs kiadásával:

root #dhcpcd enp1s0

Egyes hálózati rendszergazdák megkövetelik, hogy a rendszer a DHCP-szerver által biztosított host nevet és domain nevet használja. Ebben az esetben futtassa így a parancsot:

root #dhcpcd -HD enp1s0

A leállítására pedig a dhcpcd parancs -x kapcsolóját lehet használni:

root #dhcpcd -x
sending signal Term to pid 10831
waiting for pid 10831 to exit
See also
További részletekért tekintse meg a dhcpcd cikkben a használat bekezdést.

A hálózat tesztelése

A megfelelően beállított alapértelmezett útvonal az internetkapcsolat kritikus összetevője. Az útvonal-beállítás a következőkkel ellenőrizhető:

root #ip route
default via 192.168.0.1 dev enp1s0

Ha nincs alapértelmezett útvonal megadva, akkor az internetkapcsolat nem érhető el, és további beállításra van szükség.

Az alapvető internetkapcsolat megléte a ping paranccsal ellenőrizhető le:

root #ping -c 3 1.1.1.1
Tip
Hasznos, ha Ön először egy ismert IP-címet pingel a gazdagépnév helyett. Ez elkülönítheti a DNS-problémákat az alapvető internetkapcsolat problémáitól.

A kimenő HTTPS hozzáférés és a DNS-névfeloldás meglétéről a következőképpen győződhet meg:

root #curl --location gentoo.org --output /dev/null

Hacsak a curl hibát nem jelez, vagy más tesztek sikertelenek, akkor a telepítési folyamat folytatható a lemez előkészítésével.

Ha a curl hibát jelez, de az internethez kötött pingek működnek, akkor előfordulhat, hogy be kell állítani a DNS-t.

Ha az internetkapcsolat nem jött létre, akkor először ellenőrizni kell az interfész információit, majd:

Az interfész információinak a megszerzése

Ha a hálózat automatikusan nem működőképes, akkor további lépéseket kell tenni az internetkapcsolat engedélyezéséhez. Általában az első lépés a gazdagépen lévő hálózati interfészek felsorolása.

A sys-apps/iproute2 szoftvercsomag részét képező ip parancs használható a rendszerünk hálózatának a lekérdezésére és beállítására.

A link argumentum használható hálózati-interfész linkjeinek a kilistázására:

root #ip link
1: lo: <LOOPBACK,UP,LOWER_UP> mtu 65536 qdisc noqueue state UNKNOWN mode DEFAULT group default qlen 1000
    link/loopback 00:00:00:00:00:00 brd 00:00:00:00:00:00
4: enp1s0: <BROADCAST,MULTICAST,UP,LOWER_UP> mtu 1500 qdisc pfifo_fast state UP mode DEFAULT group default qlen 1000
    link/ether e8:40:f2:ac:25:7a brd ff:ff:ff:ff:ff:ff

A address argumentum használható az hálózati-eszköz címére vonatkozó információk kilistázására:

root #ip address
2: enp1s0: <BROADCAST,MULTICAST,UP,LOWER_UP> mtu 1500 qdisc pfifo_fast state UP group default qlen 1000<pre>
    link/ether e8:40:f2:ac:25:7a brd ff:ff:ff:ff:ff:ff
    inet 10.0.20.77/22 brd 10.0.23.255 scope global enp1s0
       valid_lft forever preferred_lft forever
    inet6 fe80::ea40:f2ff:feac:257a/64 scope link 
       valid_lft forever preferred_lft forever

Ennek a parancsnak a kimenete a rendszer minden hálózati-interfészére vonatkozó információját tartalmazza. A bejegyzések sorai az eszközindexszel kezdődnek, amiket az eszköznevek követnek: enp1s0.

Tip
Ha a lo (loopack) interfészen kívül más interfész nem jelenik meg, akkor a hálózati hardver (maga a hálózati-kártya ha kivehető, vagy hálózati-chip a számítógép alaplapján) hibás, vagy az interfész illesztőprogramja nincs betöltve a kernelbe. Mindkét helyzet túlmutat e kézikönyv keretein. Kérjen segítséget a #gentoo (webchat) elérhetőségen.

A következetesség érdekében a kézikönyv feltételezi, hogy az elsődleges hálózati interfész neve enp1s0.

Note
A kiszámítható hálózati interfésznevek felé való elmozdulás eredményeként a rendszer interfészneve egészen más lehet, mint a régi eth0 elnevezési konvenció. A modern Gentoo rendszerindító adathordozók interfészneveket használnak előtagokkal, például eno0, ens1 vagy enp5s0.

Opcionális: Alkalmazásspecifikus beállítás

A következő módszerek általában nem szükségesek, de hasznosak lehetnek olyan helyzetekben, amikor további beállításokra van szükség az internetkapcsolathoz.

Webproxyk beállítása

Ha az internetet webproxyn keresztül kell elérni, akkor meg kell adni a proxyinformációkat, hogy a Portage szoftvercsomag-kezelő a proxyn keresztül férjen hozzá mindegyik támogatott protokoll esetében. A Portage szoftvercsomag-kezelő figyeli a http_proxy, ftp_proxy, és a RSYNC_PROXY környezeti változókat, hogy szoftvercsomagokat tölthessen le a wget és a rsync lekérési mechanizmusain keresztül.

Egyes parancssorban működő webböngészők, mint például a links, környezeti változókat is használhatnak, amelyek meghatározzák a webproxy beállításait. Különösen a HTTPS hozzáféréshez meg kell adni a https_proxy környezeti változót is. Míg a Portage szoftvercsomag-kezelő a futtatása során további futásidőben történő paraméter átadás nélkül lesz befolyásolva, addig a links böngészőnek meg kell adni a proxy beállításokat.

A legtöbb esetben elegendő a környezeti változók meghatározása a szerver hostname -vel. A következő példában feltételezzük, hogy a proxyszerver host neve proxy.gentoo.org, a portja pedig 8080.

Note
A következő parancsok utáni # szimbólum csak egy megjegyzés. Az egyértelműség kedvéért került hozzáadásra, és nem kell beírni a parancsok begépelésekor.

HTTP-proxy megadása (HTTP és HTTPS-forgalomhoz):

root #export http_proxy="http://proxy.gentoo.org:8080" # A Portage szoftvercsomag-kezelőre és a Links webböngészőre vonatkozik.
root #export https_proxy="http://proxy.gentoo.org:8080" # Kizárólag, csak a Links webböngészőre vonatkozik.

Ha a HTTP proxy hitelesítést igényel, akkor a következő szintaxissal állítson be egy felhasználónevet és állítsa be a hozzá tartozó jelszót:

root #export http_proxy="http://username:password@proxy.gentoo.org:8080" # A Portage szoftvercsomag-kezelőre és a Links webböngészőre vonatkozik.
root #export https_proxy="http://username:password@proxy.gentoo.org:8080" # Kizárólag, csak a Links webböngészőre vonatkozik.

A proxy támogatásának megléte érdekében, a következő paraméterekkel indítsa el a links webböngészőt:

user $links -http-proxy ${http_proxy} -https-proxy ${https_proxy}

FTP proxy megadása a Portage szoftvercsomag-kezelő és/vagy a links webböngésző számára:

root #export ftp_proxy="ftp://proxy.gentoo.org:8080" # A Portage szoftvercsomag-kezelőre és a Links webböngészőre vonatkozik.

Egy FTP proxyhoz a következő paraméterrel indítsa el a links webböngészőt:

user $links -ftp-proxy ${ftp_proxy}

Egy RSYNC proxy megadása a Portage szoftvercsomag-kezelő számára:

root #export RSYNC_PROXY="proxy.gentoo.org:8080" # Kizárólag, csak a Portage szoftvercsomag-kezelőre vonatkozik. A Links webböngésző nem támogatja az rsync proxy lehetőséget.

A pppoe-setup használata az ADSL internetkapcsolathoz

Akkor sincs probléma ha az interneteléréshez szükséges a PPPoE, mivel a Gentoo bootolható adathordozója tartalmazza a pppoe-setup futtatható szkriptet a ppp beállításának a leegyszerűsítése érdekében.

A internetbeállítás során a pppoe-setup szkript a következőket fogja kérni:

  • Az ADSL modemhez csatlakoztatott Ethernet interfész neve.
  • The PPPoE felhasználónév és jelszó.
  • DNS szerver IP-címe(i).
  • Kérdezni fogja, hogy szükség van-e tűzfalra vagy sem.
root #pppoe-setup
root #pppoe-start

Hiba esetén ellenőrizni kell a /etc/ppp/pap-secrets fájlban vagy /etc/ppp/chap-secrets fájlban lévő hitelesítő adatokat. Ha a hitelesítési adatok helyesek, akkor ellenőrizni kell a PPPoE Ethernet interfésznek a megfelelő kiválasztását.

A PPTP protokoll használata

Ha PPTP protokoll támogatásra van szükség, akkor a pptpclient parancs használható erre a célra, de használat előtt azt még be kell állítani.

Szerkessze az /etc/ppp/pap-secrets vagy a /etc/ppp/chap-secrets fájlt úgy, hogy az tartalmazza a megfelelő felhasználónév/jelszó kombinációt:

root #nano /etc/ppp/chap-secrets

Majd ha szükséges, akkor állítsa be az /etc/ppp/options.pptp fájlt:

root #nano /etc/ppp/options.pptp

A beállítás elvégzése után futtassa a pptp parancsot (a beállításokkal együtt, amelyeket az options.pptp fájlban nem lehetett beállítani) a szerver csatlakoztatásához:

root #pptp <szerver ipv4 címe>

A WEP titkosítóalgoritmus beállítása

Warning
Kérjük, ne használja a WEP titkosítási-algoritmust, hacsak nem ez az egyetlen lehetőség az Ön számára. A WEP titkosítási-algoritmus lényegében ma már nem nyújt megfelelő biztonságot a publikus hálózatokban.
Important
Az iw parancs kizárólag, csak a közvetkező architektúrákon érhető el jelenleg: amd64, x86, arm, arm64, ppc, ppc64, és riscv.

Vezeték nélküli (802.11) kártya használatakor a vezeték nélküli beállításokat szerkeszteni kell, mielőtt továbblép. A kártya aktuális vezeték nélküli beállításainak megtekintéséhez használja az iw parancsot. Az iw parancs futtatása valami ilyesmit jeleníthet meg:

root #iw dev wlp9s0 info
Interface wlp9s0
	ifindex 3
	wdev 0x1
	addr 00:00:00:00:00:00
	type managed
	wiphy 0
	channel 11 (2462 MHz), width: 20 MHz (no HT), center1: 2462 MHz
	txpower 30.00 dBm

Az aktuális kapcsolat ellenőrzéséhez futtassa a következő parancsot:

root #iw dev wlp9s0 link
Not connected.

vagy

root #iw dev wlp9s0 link
Connected to 00:00:00:00:00:00 (on wlp9s0)
	SSID: GentooNode
	freq: 2462
	RX: 3279 bytes (25 packets)
	TX: 1049 bytes (7 packets)
	signal: -23 dBm
	tx bitrate: 1.0 MBit/s
Note
Egyes vezeték nélküli hálózati-kártyák eszközneve wlan0 vagy ra0 lehet wlp9s0 helyett. Futtassa az ip link parancsot a megfelelő eszköznév kiderítéséhez.

A legtöbb felhasználó számára csak két beállítás szükséges az internetre történő felcsatlakozáshoz. Az ESSID (a vezeték-nélküli hálózatnak a neve) és opcionálisan a hozzá tartozó WEP-kulcs.

  • Először győződjön meg arról, hogy az interfész valóban aktív:
root #ip link set dev wlp9s0 up
  • A GentooNode nevű nyílt hálózathoz való csatlakozáshoz:
root #iw dev wlp9s0 connect -w GentooNode
  • Ha hexadecimális WEP kulccsal szeretne csatlakozni az internetre, akkor írja be a kulcs elé a d: előtagot:
root #iw dev wlp9s0 connect -w GentooNode key 0:d:1234123412341234abcd
  • Csatlakozás ASCII WEP kulccsal:
root #iw dev wlp9s0 connect -w GentooNode key 0:some-password
Note
Ha a vezeték nélküli hálózat WPA-titkosítással vagy WPA2-titkosítással van beállítva, akkor a wpa_supplicant parancsot kell Önnek használnia. A vezeték nélküli hálózatok Gentoo Linux rendszerben történő beállításával kapcsolatos további információkért olvassa el a Gentoo kézikönyv Vezeték nélküli hálózat című fejezetét.

Erősítse meg a vezeték nélküli beállításokat az iw dev wlp9s0 link használatával. Ha a vezeték nélküli kapcsolat működik, akkor folytassa az IP-szintű hálózati beállításokat a következő részben (A hálózati terminológia megértése) leírtak szerint, vagy használja a net-setup segédalkalmazást a korábban leírtak szerint.

A net-setup segédalkalmazás használata

A Gentoo bootolható adathordozója a hálózat beállításához Önnek szkripteket biztosít azokra az esetekre, amikor az automatikusan történő hálózati beállítás folyamata sikertelenül megy végbe. A net-setup nevű szkript a vezeték nélküli hálózati információk és a statikus IP-címek beállítására használható fel.

root #net-setup enp1s0

A net-setup szkript néhány kérdést tesz fel a hálózati környezettel kapcsolatban, és ezeket az információkat felhasználja a wpa_supplicant vagy a statikus címzés beállítására.

Important
A hálózat állapotát minden beállítási lépés után tesztelni kell. Abban az esetben, ha a beállító szkriptek nem működnek mefelelően, akkor kézi úton történő hálózati beállításra van szükség.

Internet és IP alapismeretek

Ha a fentiek mindegyike sikertelen, akkor a hálózatot manuálisan kell beállítani. Ez nem nehéz különösebben, de megfontoltan kell azt elvégezni. Ez a rész a terminológia tisztázására és az internetkapcsolat kézi úton történő beállítására vonatkozó alapvető hálózati fogalmak megismertetésére szolgál.

Tip
Egyes CPE (Carrier Provided Equipment) egy egységben egyesíti az útválasztó, a hozzáférési pont, a modem, a DHCP-kiszolgáló és a DNS-kiszolgáló funkcióit. Fontos megkülönböztetni az eszköz funkcióit magától a fizikai eszköztől.

Interfészek és címek

A hálózati interfészek a hálózati eszközök logikai reprezentációi. Az interfésznek címre van szüksége ahhoz, hogy a hálózaton lévő többi eszközzel kommunikálhasson. Bár csak egyetlen cím szükséges, egyetlen interfészhez több cím is hozzárendelhető. Ez különösen hasznos a kettős stack (IPv4 + IPv6) beállítások esetén.

A következetesség érdekében ez a példa feltételezi, hogy az enp1s0 interfész a 192.168.0.2 címet fogja használni.

Important
Az IP-címeket tetszőleges módon lehet beállítani. Ennek eredményeként előfordulhat, hogy több eszköz ugyanazt az IP-címet használja, ami címütközést eredményez. A DHCP vagy a SLAAC használatával elkerülhetőek a címütközések.
Tip
Az IPv6 általában a StateLess Address AutoConfiguration (SLAAC) funkciót használja a címek beállításához. A legtöbb esetben az IPv6-címek kézi úton történő beállítása rossz gyakorlat. Ha egy adott címutótagot részesítünk előnyben, akkor interfészazonosító tokenek használhatók.

Hálózatok és a CIDR

Ha az eszköz kiválasztott egyszer egy címet, akkor honnan tudja, hogy miként kommunikáljon a másik eszközökkel?

Az IP-címek hálózatokhoz vannak társítva. Az IP-hálózatok összefüggő logikai címtartományok.

Az osztály nélküli tartományok közötti útválasztás (Classless Inter-Domain Routing) vagyis a CIDR a hálózatok méretének megkülönböztetésére szolgál.

  • A CIDR érték, amelyet gyakran / karakterrel kezdődően írnak le, a hálózat méretét jelzi.
    • A 2 ^ (32 - CIDR) képlet használható a hálózat méretének kiszámításához.
    • A hálózat méretének kiszámítása után a használható csomópontok számát 2-vel kell csökkenteni.
      • A hálózat első IP-címe a Hálózati cím (Network address), az utolsó pedig általában a Broadcast cím (Broadcast address). Ezek a címek speciálisak, és normál gazdagépek nem használhatják őket.
Tip
A leggyakoribb CIDR-értékek a /24 és /32, amelyek 254 csomópontokat, illetve egyetlen csomópontot jelentenek.

A /24 értékű CIDR tulajdonképpen az alapértelmezett hálózatméret. Ez pontosan a 255.255.255.0 alhálózati maszknak felel meg, ahol az utolsó 8 bit a hálózat csomópontjainak IP-címei számára van fenntartva.

A 192.168.0.2/24 jelölésmód így értelmezhető:

  • A cím (address) 192.168.0.2 .
  • Amely a 192.168.0.0 hálózat (network) részét képezi.
  • A 254 (2 ^ (32 - 24) - 2) mérettel rendelkezik.
    • A használható IP-címek a 192.168.0.1 - 192.168.0.254 tartományban vannak benne.
  • A 192.168.0.255 szórási címmel (broadcast address) rendelkezik.
    • A legtöbb esetben a gyakorlatban a hálózat utolsó címét használjuk szórási címként (broadcast address), de ez megváltoztatható.

Ezzel a beállítással az eszköznek képesnek kell lennie bármely gazdagéppel kommunikálni ugyanazon a hálózaton (192.168.0.0).

Internet

Ha egy eszköz a hálózaton van, akkor honnan tudja, hogy miként kommunikáljon az interneten lévő többi eszközzel?

A helyi hálózatokon (networks) kívüli eszközökkel való kommunikációhoz útválasztást (routing) kell használni. Az útválasztó (router) egyszerűen csak egy hálózati eszköz, amely forgalmat továbbít más eszközök számára. Az alapértelmezett útvonal (default route) vagy átjáró (gateway) kifejezés általában az aktuális hálózat bármely eszközére utal, amelyet külső hálózati hozzáféréshez használnak.

Tip
Bevett gyakorlati szokás, hogy az átjárót (gateway) a hálózat első vagy utolsó IP-címére teszik rá.

Ha elérhető egy internetre csatlakoztatott útválasztó a 192.168.0.1 címen, akkor az használható az alapértelmezett útvonalként (default route), ami internet-hozzáférést biztosít.

Összegezve:

  • Az interfészeket címmel (address) és hálózati információkkal (network information), például a CIDR értékkel kell beállítani.
  • A helyi hálózati hozzáférés az ugyanazon a hálózaton lévő útválasztó (router) elérésére szolgál.
  • Az alapértelmezett útvonal (default route) be van állítva, így a külső hálózatokra irányuló forgalom az átjáróra (gateway) kerül továbbításra, amely internet-hozzáférést biztosít.

Domain Name System

Az embereknek fejből nehéz megjegyezni az IP-címeket a gépekhez képest. A tartománynévrendszert (Domain Name System) azért hozták létre, hogy lehetővé tegye a tartománynevek (Domain Names) és az IP-címek (IP addresses) közötti leképezést.

A Linux rendszerek az /etc/resolv.conf fájlt használják a DNS-névfeloldáshoz (DNS resolution) használandó névszerverek (nameservers) meghatározásához.

Tip
Sok útválasztó (router) DNS-szerverként is funkcionálhat, és egy helyi DNS-szerver használata növelheti a magánéletünk védelmét, valamint a gyorsítótárazás használatával felgyorsíthatja az internetes lekérdezéseinket.

Sok internetszolgáltató (ISP) olyan DNS szervert működtet az ő hálózatában, amelyet általában DHCP szolgáltatás segítségével hirdet meg a mi átjárónknak (gateway). A helyi DNS szerver használata általában javítja a lekérdezési késleltetést, de a legtöbb nyilvános DNS szerver ugyanazokat az eredményeket adja vissza, így a szerverhasználat nagyrészt a hozzáértő felhasználók egyéni preferenciáin alapulnak.

A hálózat kézi úton történő beállítása

Az hálózati interfész címének a beállítása

Important
Az IP-címek kézi úton történő beállításakor figyelembe kell venni a helyi hálózati topológiát. Az IP-címek tetszőlegesen beállíthatók, de tudni kell, hogy a konfliktusok, címütközések mind hálózati zavarokat okozhatnak.

Az enp1s0 beállítása a 192.168.0.2 címmel és a CIDR /24 alhálózattal:

root #ip address add 192.168.0.2/24 dev enp1s0
Tip
Ennek a parancsnak az eleje lerövidíthető az ip a parancsra.

Alapértelmezett útvonal beállítása

Egy interfész címének és hálózati információinak megadása beállítja a link útvonalakat, lehetővé téve a kommunikációt az adott hálózati szegmenssel (network segment):

root #ip route
192.168.0.0/24 dev enp1s0 proto kernel scope link src 192.168.0.2
Tip
Ezt a parancsot le lehet rövidíteni a ip r parancsra.

A alapértelmezett (default) útvonal a következőképpen állítható be (192.168.0.1):

root #ip route add default via 192.168.0.1

DNS beállítása

A névszerver adatait általában DHCP szolgáltatással szerezzük be, de sajátkezűleg is beállíthatóak az /etc/resolv.conf fájl nameserver bejegyzés hozzáadásával.

Warning
Ha a dhcpcd fut, akkor az /etc/resolv.conf módosításai nem maradnak meg. Az állapot a ps x | grep dhcpcd segítségével ellenőrizhető le.

A nano parancssoros szövegszerkesztő benne van a Gentoo bootolható adathordozóján, használható az /etc/resolv.conf fájl szerkesztésére a következő parancs kiadásával:

root #nano /etc/resolv.conf

A nameserver kulcsszót és a DNS-kiszolgáló IP-címét tartalmazó sorok a definíció szerinti sorrendben kerülnek lekérdezésre:

FILE /etc/resolv.confA Quad9 DNS használata.
nameserver 9.9.9.9
nameserver 149.112.112.112
FILE /etc/resolv.confA Cloudflare DNS használata.
nameserver 1.1.1.1
nameserver 1.0.0.1

A DNS állapota ellenőrizhető egy domain név pingelésével:

root #ping -c 3 gentoo.org

Miután ellenőrizte a kapcsolatot, folytassa az adathordozók előkészítésével.


← Choosing the media Home Adathordozók előkészítése →



Retrieved from "https://wiki.gentoo.org/index.php?title=Translations:Handbook:AMD64/Installation/Networking/2/hu&oldid=1339151"